Vélhetően ez lehetett az első olyan színes reklámfilm Magyarországon, amely átütő sikert aratott.
A Boldog király kincse a Macskássy–Kassowitz–Halász-féle Coloriton műterem első fennmaradt reklámfilmje, amelynek eredeti nitrofilm-kópiája ma is hozzáférhető.
A mű 1936-ban, Agfa Bipack színes nyersanyagra készült, zenéjét az a László Sándor szerezte, aki a vizuális zenével folytatott kísérletei közben néhány évet szülőhazájában is dolgozott. Vélhetően ez lehetett az első olyan színes reklámfilm Magyarországon, amely átütő sikert aratott. A film egyik kockája a Reklámélet 1936 szeptemberi számának címlapjára is felkerült. A folyóiratban több utalást is találunk a "virágszínes, rajzos" film "elevenségére" és "szuggesztív plasztikájára". A Nikotex cigarettát reklámozó film érettségét jelzi, hogy benne már gyakorlatilag a műfaj dramaturgiájának teljes kelléktára megtalálható.
A tartalom célratörő és világos, az előadás tömör, szellemes, ötletes. A narratív szerkezetre jellemző egyenes vonalú történetvezetés is megfeleltethető a későbbi Macskássy-filmek gerincét alkotó, a művész által "vörös fonal"-ként jellemzett alapsémának. A film rajzi környezetének stiláris jegyei ugyanakkor előrevetítik az 1950-es években készült rajzjátékfilmekre, a Kiskakas gyémántfélkrajcárjára, vagy a Két bors ökröcskére jellemző népmesei ihletettséget is, noha még minden moralizáló gesztustól mentesen. A népművészeti vonatkozás elsősorban a film grafikai világában érhető tetten, abban az atmoszférában, amelynek naiv bájú figurái és dekoratív kellékei egy jellegzetes, magyaros ízű, folklorisztikus világról adnak hírt. A festői és hangulati hatások leginkább a korszak mesekönyv-illusztrációival hozhatók összefüggésbe, a Lesznai Anna és Kozma Lajos munkáit jellemző egyéni, olykor art deco-hatásokkal kiegészülő formanyelvvel. A Disney-esztétika hatása sem a dramaturgiai fordulatokban, sem pedig a film ritmikai világában nem számottevő, bár előfordul. Egy vele készített interjúban Halász János egy húsipari terméket reklámozó animációs filmjük népszerűségéről beszélt, amelyet állítása szerint Walt Disney Három kismalac című filmje ihletett. Elmondása alapján a jóllakott és a malacokkal együtt táncoló farkas témáját feldolgozó filmben a Disney-től kölcsönzött mozgó betűk tipográfiai megoldása volt a legemlékezetesebb. A Boldog király kincsében megjelenő szentimentalizmus azonban, amelyet a filmkockákon a dekoratív mívességgel megrajzolt, derűs és festői környezet közvetített, inkább az art deco egyik sajátos, a mozgóképre adaptált változatának tekinthető, mint az elcsépelt és negédes Disney-hatás recepciójának. Mindezeken túl Macskássyék ügyesen építették bele a rejtett képzőművészeti utalásokat a reklámfilmek egyes formai megoldásaiba. A Boldog király kincsére például egy fantáziavilágot életre hívó, de a tiszta rajzi racionalizmus határain belül maradó hátterek használata volt a jellemző. A szántóföldet átszelő gyerekpár mögött feltűnő utópisztikus építmény ugyanakkor a francia forradalmi építészet egyik geometriai alapformákból építkező ideáltervére, a Claude Nicolas Ledoux által tervezett Mezőőr házára emlékeztetett. (Részlet a szerző publikálatlan tanulmányából.)
A ma száz éve Budapesten született Halász Jánost, az Állatfarm rendezőjét a brit animáció atyjaként tartja számon a filmtörténet.
A mozi több, mint száz éves története során a világ számos országban magyar származású szakembereknek köszönhető, hogy az animációs filmgyártás művészi rangra emelkedett. Hajdú Imrét a francia Walt Disneyként tartják számon, Pál György a Philips számára készített bábreklámfilmjeivel vált a háború előtti holland animációs film egyik legismertebb alakjává. Halász Jánost, azaz John Halast a brit animáció atyjaként tartják számon.
1912-ben született Budapesten. George Pál (született nevén Marczincsák György) mellett tanulta meg a rajzfilmezés alapjait az akkori Hunniában, de tanult a tűanimáció mesterénél, Alekszander Alekszejevnél is Párizsban. A Bauhaus magyar művelője, Bortnyik Sándor által vezetett művészeti magántanodában, a Műhelyben ismerkedett meg Macskássy Gyulával és Kassowitz Félixszel, akikkel alig 20 évesen már rajzfilmstúdiót alapítottak. A harmincas évek második felében már Londonban dolgozott. Egyik animációs munkája kapcsán itt ismerkedett meg a fiatal animátorral, Joy Batchelorral, későbbi feleségével.
John Halas és Joy Batchelor 1940-ben alapítottak közös stúdiót Londonban Halas & Batchelor néven, hogy megrendelésre készülő rajzfilmjeiket ott készíthessék el. A cég specialitása a népművelés volt a szó legtágabb értelmében: a második világháború alatt a propaganda, a háború után elsősorban a kormányintézkedések, később pedig az oktatás és az ismeretterjesztés szolgálatába állították az animációt. Készítettek filmet többek között a hulladék háborús felhasználásáról, a szabad áruforgalomról, a számítógép működéséről, vagy épp a mozi történetéről. A reklám- és a propagandaüzenetek egyszerűsítenek, tömörítenek és stilizálnak; a rajzfilm formai sajátosságait sorolván voltaképpen ugyanezekkel a tulajdonságokkal kezdődik a lista. John Halas és Joy Batchelor a rajzfilm legfőbb erényét szintén a technika elvonatkoztatásra képes formanyelvében látta: "míg a natúrfilm a fizikai valóságot mutatja meg, az animációs film a metafizikai valósággal foglalkozik". Mégis, az animáció legfőbb vonzereje az, hogy a didaktikus szájbarágást vizuális humorral képes oldani. A néző, miközben jót hahotázik a viccesebbnél viccesebb képi gegeken, a vizuálisan közvetített tudásanyagot elraktározza az emlékezetében. John Halas pályafutása legfontosabb eredményének könyvelte el, hogy az animációs formanyelvet a köz szolgálatába tudta állítani: "sikerült bebizonyítanunk: az animáció nemcsak a vizuális művészetek formanyelve, hanem egyszersmind a népművelés, az oktatás és a tudományos ismeretátadás egyik legrugalmasabb és leghatékonyabb eszköze is."
A háború után kormányra kerülő brit Munkáspárttal a szigetországban, az Amerikából érkező Marshall-tervvel pedig egész Nyugat-Európában rengeteg olyan szociális és gazdasági változás történt, amely felkészületlenül érte az embereket. A Halas & Batchelor-nál akkoriban megrendelt animált "infotainment" kisfilmeknek a politika és a reformfolyamatok előtt értetlenül álló tömegek közti szakadékot kellett áthidalnia. Az első egészestés angol rajzfilm, az Állatfarm is megrendelésre készült 1955-ben. John Halas világhíres rajzjátékfilmjének elkészültét a CIA finanszírozta, és kiemelt szerepe volt a hidegháborús Nyugat népnevelő kampányában. A sztálini önkényuralom allegóriájaként számon tartott Orwell-féle kisregény végét megváltoztatva a rajzfilmes Állatfarmban nem hal meg a remény, hisz a demokrácia nevében összefogó állatok lerombolják a disznók és az emberek elnyomó diktatúráját. John Halas rendezői kiválóságának köszönhető, hogy a kötelező happy end és a rejtett hidegháborús konnotációk ellenére a film több, mint ötven év elteltével is működik. Halas Állatfarmja elsősorban mozi, és csak másodsorban népnevelő eszköz.
John Halas az új technológiákkal is folyamatosan lépést tartott. Ennek jegyében született meg 1980-ban a Dilemma című filmje, amely úttörőnek bizonyult a számítógépes animáció területén. Halas az animáció egyedülállóságát abban látta, hogy az "képes minden újat befogadni, és hagyományos eszközei mellé tudja sorolni az elektronikus mozgóképalkotás minden vívmányát, a televízió, a videó, a holográfia és a számítógép nyújtotta lehetőségeket." A huszadik század egyik legnagyobb magyar származású művészének, a bauhausos Moholy-Nagy László fény- és mozgásművészetének szentelt egy rövid, ismeretterjesztő dokumentumfilmet. Mindkét filmben magyar művészekkel dolgozott együtt: előbbinek a látványtervezője Kass János grafikus volt, a Moholy-Nagy-film animációs munkatársai közt Waliczky Tamás médiaművész neve tűnik fel.
Halasra gyakran emlékeznek úgy, mint az animáció utazó nagykövetére, aki kiemelten foglalkozott a magyar animációval, annak népszerűsítésével és utánpótlásával. 1979-ben alapító tagja volt az animációs filmesek máig működő nemzetközi szövetségének, az ASIFÁ-nak, amely hivatalosan is bekapcsolta az animáció nyugati véráramába a vasfüggönyön túli kollégákat. Az Animáció mesterei címmel 1986-ban egy filmsorozat (és az abból készült képeskönyv) keretein belül mutatta be a különféle nemzetek animációs filmművészetét és fontosabb alkotóit (köztük a magyarokat). A rendszerváltozás idején három hónapos londoni ösztöndíjat alapított az Iparművészeti Főiskola animáció szakos hallgatói számára.
Halász János 1912. április 16-án született, idén lenne 100 éves.
Képgalériánkban John Halasról készült fotókból és filmjeiből mutatunk be válogatást.
Macskássy Gyula-emléknap (Örökmozgó Filmmúzeum, 2012. február 25.)
Macskássy Gyula a harmincas évek elején kezdte pályafutását, és noha Magyarországon már jóval az ő működése előtt is születtek animált filmkísérletek, mégis őt tartjuk a magyar animáció atyjának. Személye és munkássága folytonosságot jelentett a világháború előtti és az államosítást követő filmgyártás időszaka között. Első magánstúdióját Halász Jánossal (azaz John Halassal) és a később karikaturistaként dolgozó Kassowitz Félixszel közösen alapította. A ’48-as államosítást követően a már kizárólag Macskássy Gyula vezetésével működő animátor-stábból (köztük pl. Dargay Attilával) néhány év átmeneti állapot után megszületett a Pannónia Filmstúdió, amely pár évtizeddel később az animáció fellegvárává nőtte ki magát.
Az Örökmozgó Filmmúzeum a hónap utolsó szombatján, február 25-én matinéprogrammal, vetítéssel és beszélgetéssel egybekötött emléknapot szentel animációs klasszikusunknak. És ahogy az a programplakátból kiderül, csuda dolgok várhatóak!
Három vetítési blokkban is találkozhatott animációs filmekkel idén a „filmszemléző”. A befutott rendezők felnőttekhez szóló filmjeit különválasztották a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak munkáitól, illetve szombat és vasárnap délelőtt vetítettek egy gyerekeknek való válogatást. Szokás szerint rengeteg ötlet, kreativitás és animációs technikák sokasága sorakozott a vásznon.
Szemlefilmek gyerekeknek
A rajzfilmek elsődleges közönségét még mindig a gyerekek jelentik, és náluk őszintébb közönséget egyetlen alkotó sem kívánhat magának. Épp ezért mindig élmény beülni egy kb. 4–10 éves gyerekekkel teli moziterembe: a filmek „élesben” vizsgáznak, a gyerekek ujjonganak, értetlenkednek, magyarázatot kérnek, vagy némán székeikbe feszülnek, ha egyik-másik filmet sikerül dübörgő hangerővel levetíteni. Olyan is volt ezúttal, hogy a filmből jottányit sem értettek, pedig állítólag gyerekfilmekre fizettek be a szüleik.
Több rajzfilmsorozat egy-egy része került a válogatásba, ami annak a biztató jele, hogy Magyarországon van kapacitás (lelkesedés? kitartás? akarat? pénz?) ilyen nagyobb lélegzetvételű projektekre. Az egyfajta keretet képező, A rest legényről és Az elégedetlen fazékról szóló Magyar népmesék-epizódok (r. Horváth Mária, illetve Nagy Lajos) a jól ismert elbeszélői stílust és vizuális világot hozták el ismét a hímzést daloló piros madár kezdőképei után. A Négyszögletű Kerek Erdő című Lázár Ervin-meseadaptáció (r. Horváth Mária) szintén sajátos stílussal, sokkal egyszerűbben kivitelezve tanítja felelősségre apró nézőjét. A világlátott egérkéről (r. Nagy Lajos, Szilágyi Varga Zoltán) viszont már durvább, erőszakosabb, nyersebb, a távol-keletről özönlő tucatsorozatokra asszociálhatunk, Kányádi Sándor mesélői kedvessége csak a főcímben és a „főszereplő” kisegér ábrázolásában marad meg. A fejlakók (r. Szoboszlay Eszter) kapcsán kétségeim merültek fel: befogadható ez egy gyerek számára? A gyerekfilmes vetítési programba egy, az összefogás erejéről szóló, szép és humoros állatmesét (Richly Zsolt: A fecske meg a szalmaszál) és a képzeletbeli, különleges boltok történeteit elmesélő Boltosmeséket (r. Szoboszlay Eszter) válogatták a fesztiválszervezők.
Animációs filmek a felnőtt közönségnek
A felnőttekhez szóló animációk sorát nemzetközi színtéren is ismert alkotó munkája nyitotta. Cakó Ferenc homokanimációival bejárta a világot, kész filmben vagy élő show-ban számtalanszor megcsillant a tehetsége. Az idei szemlén bemutatott Siratója valójában egy videoklip a Magna Cum Laude együttes zenéjéhez, és a homokanimáció hagyományos technikáját számítógépes animációval egészíti ki. Nem biztos, hogy szerencsés ez a házasítás: a homokból csodaszépen egymásba olvadó arcok és alakzatok dinamikáját durván megtörik az olykor esetlen programbeli mozgatások, valamint a háttérben fel-felsejlő, utólag alátett képek. Érdekes kísérlet, és fel kell zárkózni az újhoz, de ez a hagyományos animációs technika önmagában is kiválóan működik, elég ha a számítógép csak annyira szól bele, hogy a homokot szóró kezet, amennyiben lehet (vagy muszáj), eltüntesse a vászonról.
Orosz István Sakk! című filmje egy régi fényképet gondol tovább; a képen az Olaszországban Gorkijnál vendégeskedő Lenin és a kutató fizikus A. A. Bogdanov sakkozik. A játszma menetét a fekete-fehér, hűvös, nyers grafika „fölött” megjelenő, élénk piros mezőnevek írják le. Amint a játék a végéhez közeledik és egyre izgalmasabbá válik, a piros feliratok is annál mozgékonyabbakká válnak – kiváló játék ez a betűkkel és a feszültséggel.
Csodaszép mesevilágot épít fel a Bíborcsiga (r. Tóth-Pócs Judit, Tóth-Pócs Roland). A fiatalon elhunyt kecskeméti festőművésznek, Kiss Miklósnak állít emléket ez a térhatású animációs film, amelyben minden figura körül könnyű „kelmék” lebegnek, szürrealista makettek között különös öltözékű élő szereplők (valamennyien finomka nőalakok) jönnek-mennek, gyülekeznek, várnak a nagy eseményre: a Bíborcsiga érkezésére.
Szintén sajátos szabályok szerint felépülő világot mutat be A sírós család című rajzanimáció. A szereplők fekete-fehér életében egyetlen szín van, a kék könny, amit igyekeznek visszaszorítani vagy szempelenkákkal felfogni. Ha ugyanis eltörik a mécses, az végzetes katasztrófához vezet. A film szépen kikerekíti a történetet, kihasználja az ötletben rejlő összes vizuális poént és szójátékot. Egyetlen végepoénra épít a hencegő hullámcsat története: a Még mire jó a hullámcsat? (r. Tóth-Pócs Roland), A hentes zsebrádiója pedig rengeteg iróniát gyúr a nem túl erős intelligenciával megáldott disznófejű hentes figurájába. És hogy a malacságoknál maradjunk: Mechler Mónika Budapesti meséjének főszereplője egy örökké éhes kamaszlány, aki – természetesen – a szerelmet keresi, és akinek háziállata egy malac.
Mindenképpen említést érdemel még Hegedüs 2 László újabb nézőpukkasztása. Az erős idegzetűeknek való kísérleti filmjeiről megismert alkotó azúttal sem hazudtolja meg önmagát: 506-933Álom című, néhány perces alkotása a reggeli ébredés rémálmát vagy a reggeli rémálomból való ébredés pillanatait ragadja meg, amelyet csak a telefonos ébresztőszolgálat állítat meg. Színfoltok, árnyak különös keveredése, zúgássá összemosódott zajok a reggeli utcáról, fülsiketítő sípolás – minden az álmok „logikájával”.
Weisz Béla Falak című, politikai ízű, rövid és frappáns animációja zárta ezt a vetítési blokkot.
Diákok szárnypróbálgatásai
A filmszemlén mindig érdemes odafigyelni a diákmunkákra is, hiszen ezek alapján egy kicsit a jövőbe láthatunk. A MOME idei vizsgafilmes vetítési blokkja részben az egyetem és a mese.tv együttműködésének az eredeménye: a tavaly 8 olyan versfilm készült el az egyetemen, amely – nagyjából – beilleszthető a kisgyerekekhez szóló weboldal kereteibe. A legelső film, a Pista bá (r. Felvidéki Miklós, Tompa Borbála) éppen kilóg a sorból: csípős humorú, modern állatmese, amelynek egy cigány népdal képezi hanganyagát, egyértelműen felnőttekhez szóló képeit pedig kiforrott stílus jellemzi. Egy ravasz róka járja végig benne a falut, és az összelopkodott háziállatokat szekrényszerű bendőjébe süllyeszti. Hasonló a zugligeti Libegőn (r. Tóth Luca) flörtölgető lány éneke: bár gyereknézője számára is fülbemászó, egyszerű és képi világában kellemes –, alapvetően inkább a szülei fognak mosolyogni rajta. A válogatás másik figyelemre méltó darabja a Béka-tangó című pár perces animáció (r. Jurik Kristóf, Kungl Mátyás), csakhogy ez már gyerekekhez (is) szól: a légyre vadászó béka és bamba zsákmánya viszonyát „énekli meg”, frappáns képi, szöveges és zenei humorral. A versfilmek zenéjét a Misztrál együttes vagy Palya Bea szolgáltatja.
Magasan kiemelkedik a filmcsokorból a Henry Waltz (r. Szabó András) című rövid animáció. Bár „története” nehezen megragadható, látványa aprólékosan kidolgozott, és eredeti műfajötvözetet képez: sajátos sci-fi-fantasy világába alkotói egy kis akciófilmet csempésztek. Hangulatát alapvetően meghatározza a nagy zenekar által alájátszott zene. Minimalizmusával hívja fel magára a figyelmet a Pygmalion című, a szó szoros értelmében egyszerű vonalvezetésű film (r. Egely Kati), amely nem vállal többet, mint amennyit teljesít is: elmesélni a legendás ciprusi szobrász, Pügmalión törénetét, aki a görög mitológia szerint beleszeretett a saját szobrába, és addig imádkozott az istenekhez, amíg azok végül életre keltették.
A blokk egyik leghosszabb, közel negyedórás alkotása a Plati Kockavárosban címet kapta (r. Gál Angie, Töttös Viki). Főszereplője egy kacsagyerek, aki bolhabarátjával együtt egy különös, csupa kockából álló „városba” téved, ahol éjszakánként egy Godzilla-szerű szörny pusztít – bár csak játszani szeretne. Felnőtteknek a film az emberi természet kettősségéről, a bennünk egymás mellett rejtőző jóról és rosszról, építőről és pusztítóról beszél, a gyereknéző viszont egy játszópajtásra és barátokra találó, kíváncsi kisfiú figurájával ismerkedik meg. A hagyományos felépítésű történethez következetesen felépített képi világ társul. A film egy egyelőre csak szinopszis és karaktertervek formájában létező animációs sorozat első darabja – vajon fogjuk látni elkészülni a sorozatot?
A poént a legvégére kell hagyni: talán így került a válogatás utolsó helyére a Sajnálom (r. Hermán Árpád), amelyből kiderül, miről beszélget egy mogyorót rágcsáló, koncentrációhiányos szarvas és egy dohányos férfi az erdő sötétjében. Feszes dramaturgiájú, alaposan átgondolt film, sajátos látványvilággal, egyszerű és „élethű” zörejezéssel, működő csattanóval.
HATÁRIDŐK 2012: NEVEZÉSI FELHÍVÁS: JANUÁR 10. WORKSHOP JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: FEBRUÁR 1. WORKSHOP RÉSZVÉTELI EREDMÉNYEK: FEBRUÁR 6. WORKSHOP KEZDÉS: FEBRUÁR 13. NEVEZÉSI HATÁRIDŐ: MÁRCIUS 14. BUDAPESTI DÖNTŐ: MÁRCIUS 29. NEMZETKÖZI DÖNTŐ: ÁPRILIS 19.
A pozsonyi AZYL rövidfilmfesztivál újra meghirdeti életREklám felhívását. A magyarországi lebonyolítást immár évek óta a BUSHO (Budapest Short Film Festival) fesztivált is szervező Gombolyag Alapítvány vállalta. A felhívás célja, hogy az alkotók olyan 1 perces filmeket készítsenek, melyek a "reklama na život" szabad fordításban „életREklám” szlogenhez köthetőek. A 2012-es téma mi is lehetne más, mint a válság?
Persze elsősorban nem a világfájdalmakra vagyunk kíváncsiak, inkább amolyan megoldáskereső, hurráoptimista alkotásokat várunk, melyhez a szlovákok a következő szlogent fogalmazták meg:
Sme na smrt’ pobaveni? tehát Are we entertained to death? Mivel a magyar pedig egy bonyolult nyelv, ezért mi arra gondoltunk, hogy: A MI TÉSZTÁNKRA JÓ A KRÍZ IS!?
A 2010. óta már online is nevezhető alkotásokat az összes Visegrádi országban külön zsűri értékeli és díjazza majd továbbítja a nemzetközi nagydöntőre. A magyar zsűriben többek között újra részt vesz Bollók Csaba, M. Tóth Géza és Xantus János akik a döntőre továbbítják az általuk kiválasztott 10 legjobb alkotást, a budapesti döntő fődíja 1000,– USD! A nemzetközi döntőbe került rövidfilmekből kerül majd ki a végső győztes, akinek ezúttal 1500,- EUR a jutalma! Szintén folytatódik az a sikeres kezdeményezés, hogy nemcsak egyénileg készíthettek filmet, hanem a fesztivál szervezésében megszülető „életREklám workshopok” keretein belül. Az egyik budapesten, Xantus János vezetésével az SZFE-n lesz, másik pedig a nagyváradi Partiumon, Patrovits Tamás irányítása alatt, február közepén!
Az esemény főtámogatója minden résztvevő országban az Open Society Institute, magyar szervezője a Gombolyag Alapítvány, partnerei pedig ezúttal is a Film.hu, az ASIFA Hungary, a Metrion Group, a Kodak valamint a Balassi Intézet, akik támogatásukkal lehetővé teszik, hogy hangot adjatok véleményeteknek.
Továbbra is törekszünk arra, hogy alkotásaitok minél több fórumon hozzáférhetőek legyenek majd és a végső döntést követően népszerű internetes portálokon jelenjenek meg, ahol a nagyközönség ismét értékelheti a beérkezett filmeket. A 30 legjobb helyezést elért filmet elküldjük „az egyperces filmek világszervezetének” a ONE MINUTE – ONE WORLD fesztiváljain való részvételre, valamint szerepeltetjük őket magyar, szlovák, cseh és lengyel zenei- és filmfesztiválokon. A kiválasztott filmek a televíziókban, blokkokban jelennek meg/reklámként használjuk fel őket, valamint felkerülnek a legjobbakat tartalmazó válogatás dvd-re. Versenyfeltételek: A versenyfilm hossza min/max 1 perc lehet, Kérjük, hogy figyelmesen olvasd el és pontosan töltsd ki a jelentkezési lapot, majd töltsd fel a filmedet az oldalon! Technikai paraméterek: 720×576 DV PAL 48 kHz 16 bit stereo Minden filmet angol felirattal kell ellátni (beégetett, nem választható)! A filmek műfaja szabadon választott: komédia, dráma, akció, musical, horror, thriller stb. A filmek kategóriája szabadon választott: fikció, animáció, dokumentum, kísérleti stb. A film nem tartalmazhat trágár kifejezéseket és az emberi jogokat sértő tartalmat. A film nem tartalmazhat szerzői jogot sértő zenei betéteket. Az alkotó minden esetben egy személyben felel a felhasznált tartalmak jogtisztaságáért. Egy alkotó maximum 3 filmmel jelentkezhet. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek végső összetételét később hozzuk nyilvánosságra! Díjak a budapesti döntőn: 1. hely: 1000 USD / 2. hely: 600 USD / 3. hely: 400 USD Díjak a nemzetközi nagydöntőn: 1. hely: 1500 EUR / 2. hely: 500 EUR / 3. hely: 500 EUR
Minden országban levetítésre kerül a helyi zsűri által legjobbnak vélt 30 alkotás, Varsó, Prága és Pozsony mellett Budapesten is! Magyarországon az összes beérkező filmet levetítjük a 8. BuSho fesztiválon szeptemberben!
Az idei szemlét sok fronton lehet támadni, hiszen kevesebb és láthatóan kisebb felhajtásra elég a pénz. A szakma sértődött és hőbörög, ráadásul hiába olcsóak a jegyek, a (nem szakmai) közönség ezúttal sem tapossa agyon egymást a vetítések előtt. Az viszont vitathatatlan érdeme a 42. mustrának, hogy történetében először egy külön animációs díj is rákerült a menetrendre.
Ugyanakkor – tekintve a műfaj hagyományait – akár megdöbbentőnek is tűnhet, hogy a kategóriában eddig még nem kerültek külön elbírálásra és díjazásra az alkotók és alkotásaik. De kritizálási és fanyalgási kényszer helyett nézzük a versenyben lévő animációs filmeket. A versenyben induló, szűk tucatnyi alkotás az első animációs blokkban (A1) kapott helyet.
A blokk nyitófilmje Ballai Tóth Roland alkotása, az Ára 2,70 forint, amely egyből megcáfolja eddigi koncepciómat, miszerint a magyar animáció mint műfaj, gyakorlatilag számítógépes megoldások nélkül létezik. Az ellenpéldául szolgáló mű elszabadult és életre kelt tárgyakról, vagyis inkább limlomokról kerekít rövidke mesét, némiképp a Pixar-rajzfilmek stílusában és humorában. Ez persze korántsem negatívumként értendő, a rendező nem koncepció nélkül másolja az óriásstúdió arculatát, hanem megtalálta benne saját motívumait is. A törött, rozsdás fémdarabok táncában nem kizárt, hogy eszünkbe jut Shane Acker 9 című filmje is, ennek ellenére a kisfilm a maga lábán is szilárdan áll. A történet is éppen csak annyit vállal, amennyit rövidsége miatt még elbír, mégis több mint pusztán a formák ugráltatása. Már csak a zenével kellett volna kibékíteni a képeket (ami egyébként úgy tűnik, általános gyengéje volt a blokkban bemutatott filmeknek), de Ballai Tóth alkotása már csak a készítésének technikája miatt is méltó figyelmünkre.
Békés Rozi inkább a hazai hagyományokban találta meg saját stílusát. AVillamos kiindulópontja a címadó közlekedési eszköz, annak egy utasa, illetve az utazás maga. A rendező által választott technika egyszerű(nek tűnik), ellenben annál izgalmasabb dolgokat tud mutatni a nézőnek. Békés filmjének skálája az egy vonalból rajzolt, vázlatszerű alakoktól az egészen bonyolult és finom rezdülésekig terjed. A kontúrok összefolyásában kialakuló hálók a tömegközlekedési káosztól az általános emberi zavarodottságig sok értelmezési réteget hoznak létre, ami talán a film legnagyobb előnye. Hátrány viszont, hogy a Villamosnak koherens, szigorú értelemben vett története nem nagyon van, így a vonalakkal való puszta játékhoz egy kicsit hosszúnak érződik a 6 perc.
Elég hamar eljutottunk a versenyben lévő animációk csúcspontjára, mivel a következő két alkotás érezhetően kiemelkedett a (különben erős) mezőnyből. Az Ariadné fonala azon filmek közé tartozik, melyek jelen sorok szerzőjét újra és újra ráébreszti, hogy milyen jó is a (jó) magyar animáció. Bertóti Attila munkája ötletes, humoros, friss, egyéni és még sorolhatnánk. Talán hálás témának bizonyul egy mítosz vagy mitológiai történet animációs megvalósítása, az viszont biztos, hogy nehéz jól csinálni. Bár nem hemzseg a bonyolult motívumoktól, a képi világ mégis kiszámíthatatlan: egyszerre szerény és bravúros, letisztult és díszes. Bertóti tudja, hol parancsoljon megálljt művének, aminek jutalma a kiváló filmritmus. Az Ariadné fonalának minden elemén látszódik, hogy alkotói maximálisan odafigyeltek nemcsak általában a részletekre, de a legkisebb rezdülésekre is – ami egy animációs film esetében nem kis dolog. A mű talán egy fél gondolattal, ha hosszabb a tökéletesnél, de ez is csak azért rovandó fel az alkotóknak, hogy ne dicsérjük egekig munkájukat.
Ha a magyar népmeséknek létezne acid vonulata, Farkas Júlia Izmos királylányok című kisfilmje biztosan az alműfaj élére állhatna. Az abszurd mese a szerencsétlen király túl izmos lányairól, és azok titkáról látszólag minden erőlködés nélkül pereg le előttünk. A rajz technikája a lehető legegyszerűbb, mindenféle fölösleges glanc nélküli – ami egyébként a történetben előre haladva egyre azt erősíti bennünk, hogy paródiával van dolgunk. A rendező szinte az összes népmesei kliséből viccet csinál, kifordítja azokat önmagából: a királynak nem három vagy 7, hanem 10 lánya van, a kérő pedig nem szőke, hanem agyherceg, és még sorolhatnánk. Farkas alkotásában az a legjobb, hogy egy másodpercre sem veszi magát komolyan, megmarad könnyed, tanulság nélküli agymenésnek. És a királylányok titka mellett még Szabó Simonról is kiderül, hogy hangjával is képes elvinni egy filmet.
Hegedűs 2 László Rögtön jövökje viszont már korántsem váltott ki ilyen pozitív érzéseket. A neves képzőművész filmje mögött szép, lírai gondolatok vannak, a technikai megvalósítás is kiváló, mégsem áll össze. Puszta gondolatot mozgóképpé tenni talán a legnehezebb vállalkozás egy filmkészítő számára, és jelen esetben ezen gondolatokat – szerény meggyőződésem szerint – nem sikerült átadni. Hasonló helyzetben van aZenit című film is, amely M. Tóth Éva rendező trieszti anzixokból rakott össze. A háború előtt álló kikötővárosról készült képek hol kiszínezve, hol animálva jelennek meg a vásznon, és bár mindig jó érzés régi képeket nézegetni, valahogy lemaradunk a film céljáról.
Megint csak értetlen szemekre és fülekre talált bennem A sellő és a halász (Rofusz Kinga) és az Orsolya (Szederkényi Bella) – mindkét alkotás valahogy lóg a levegőben. Rofusz Kinga filmjén szintén érezhető az erős hazai hagyomány, elsősorban Jankovics Marcell hatása. És bár maga a film szép, a történettel nem lehet nagyon mit kezdeni. A sellő és a halász tulajdonképpen pont annyi, mint a címe, ami nagy kár, hiszen ilyen kiváló technika megérdemelt volna egy fokkal összetettebb narratívát. Hasonló történik az Orsolyában is: a film egy olyan lányról szól, aki valamilyen pszichológiai oknál fogva csak kézen tud járni, ezáltal mindent fejjel lefelé lát. Ebből természetesen nem kevés kellemetlenség adódik, főszereplőnk pedig igyekszik alkalmazkodni mindehhez. A fiatal MOME-hallgató filmjének talán jobbat tett volna, ha az esetleges történetet háttérbe szorítja, és hagyja, hogy az egyébként remek ötletek mintegy l’art pour l’art módon szerveződjenek. Szederkényi Bella filmje tud vicces is meg komoly is lenni, sőt talán gondolkodásra is késztet, de végül adós marad a magyarázatokkal.
A Simon vagyokról hálistennek elég hamar kiderül, hogy nem egy kutya szemszögéből elbeszélt, embereknek szóló tanmese. Molnár Tünde (vélhetően japán hatásokra készül) filmje Simon, a kutya életének egy részletét meséli el. Simon igyekszik egyszerű életet élni: szereti, ha más kutyákkal összejöhet, szeret velük versenyt futni, és a futás végén átugrani a csatornát. Egészen addig szereti, amíg egyik barátja meg nem sérül az ugrásban, és ez az esemény alapvetően megváltoztatja Simont. Bár maga a történet is eléggé fura, a Simon vagyok formája miatt is kilóg egy kicsit a mezőnyből.
Örkény egypercesből, gyönyörű technikával készült a Gondolatok a pincében, amit ráadásul Kern András narrál – ennél sokkal több nem is kell egy ilyen rövid műfajba. Tóth Roland rendező is nagyon jól tudja (vagy érzi), mennyi fér bele a filmjébe, és nem is akar többet beleerőltetni. AGondolatok a pincében olyan, mint amilyenek az Örkény-novellák: rövid, humoros, de egy következő percre mégis el tud gondolkodtatni. Ennél többet nem akar.
A versenyfilmek blokkját Wonhaz Annamária Falun című animációja zárja, amely egy idős, vidéki házaspár életébe enged bepillantást. A történet igazából semmi olyat nem tesz hozzá a „falusi élet” eddig látott leírásaihoz, amit más ne mondott volna már el, mégis egy végtelenül bájos, szerethető alkotás. A történet könnyedén pereg le, dacára a műfajhoz képest viszonylag hosszú, 11 perces játékidőnek.
A fentieket összegezve örömmel állapítható meg, hogy viszonylag erős mezőnyben fog eldőlni, melyik film kapja majd az első, kizárólag animációs filmnek járó Arany Orsót. Világosan látszik és érződik, hogy ötletből, szakmai hozzáértésből nincs hiány a magyar animáció terén – legalábbis itt a szemlén. A filmek technikai oldala, a rajzok, animációk megvalósítása szinte kifogástalan, az esetleges problémák az ötletek formába öntésének mikéntjével vannak. Tiszta szívből kívánjuk, hogy ennél gyengébb versenymezőny ne legyen a későbbi szemléken sem.
Animációs workshop zajlik a héten a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszékének Zárda (ma Mihai Viteazul) utcai épületében. Ez a második alkalom, hogy itt tartják meg a pozsonyi AZYL rövidfilmfesztivál életREklám elnevezésű felhívásához kapcsolódó animációs alkotótábort, tudtuk meg Patrovits Tamástól, a workshop vezetőjétől. A fesztiválhoz kapcsolódó magyarországi filmes alkotótábort Budapesten szervezték meg Xantus János vezetésével. A pályázat magyarországi lebonyolítását harmadik alkalommal a BUSHO filmfesztivált is szervező Gombolyag Alapítvány végzi. Olyan egyperces alkotásokat kell beküldeni a pozsonyi fesztiválra (és előtte a helyi zsűrizésre), amelyek az idei témához – Európaiak vagyunk?! – kapcsolódnak. Ezt a fesztivál keretében létrejövő workshopokon is elkészíthetik az alkotók, de nem csak.
A műhelymunkán való részvétel ingyenes, tájékoztatott Balázs Zoltán, aki a képzőművészeti tanszék tanáraként a helyi szervezésről (elszállásolás, számítógépek használata stb.) gondoskodott, viszont míg tavaly bárki benevezhetett, idén már egy projekttervvel kellett jelentkezni. Múlt évben az egyetem diákjai nagyon jól teljesítettek: Sántha Dénes és Damó Zsolt alkotása mind a budapesti, mind a pozsonyi fordulóban első díjat nyert (igaz, ott csak megosztottat). A Körös-parti városban hétfőn fogtak neki az alkotásnak a fiatalok. Összesen tizenöten vesznek részt a workshopon, heten Budapestről érkeztek (többek között Weisz Béla, aki korábban a Leo és Fred című rajzfilm készítésében is közreműködött), a többiek partiumos (jelenlegi vagy volt) diákok, illetve Kolozsvárról is érkezett egy animátor. A szombat estig tartó munka valószínűleg nem lesz elegendő a film befejezésére, mondta el Patrovits. A leadási határidő viszont március elején lesz, tehát a fiataloknak még lesz idejük otthon dolgozni a pályamunkákon, részletezte a foglalkozás vezetője, akivel a leadásig konzultálhatnak a résztvevők. Mivel az idei témakör az európaiságot járja körbe, a Duna TV már most műsorára tűzte a májusi Európa-napra a legjobb filmeket, továbbá öt városban is le lesznek azok vetítve. Komoly pénzdíjas versenyről van szó, illetve különböző nemzetközi fesztiválokra is eljuthatnak a filmek.
Szeretnék, ha ezentúl minden évben Váradon lenne az animációs workshop, nyilatkozta Patrovits, az egyetem új médialaborja sokban segíti ezt a „technikai sportot” (az animációkészítésben ugyanis nagyon fontos, hogy milyen műszaki felszereltség áll az alkotó rendelkezésére). A foglalkozás első két napján a beküldött szinopszissal foglalkoztak a résztvevők, részletezte a workshop vezetője. Ha a sztori kész, kezdődhet a grafikai tervezés, az arculat kialakítása, a megfelelő technika kiválasztása, majd az animálás, a mozgatás következik, amely napokat vesz igénybe.
Megkérdeztük a Budapestről érkező szakembert arról is, mennyire inspiráló környezet Nagyvárad az alkotási folyamatban. Patrovits immáron a hetedik vagy nyolcadik alkalommal érkezik a Körös-parti városba, válaszolta, de mindig talál valami újat. Ugyanakkor kiemelte az ellentéteket, melyek Nagyváradon (és Erdélyben is) nagyon erőteljesen jelen vannak. Példának hozta fel a Szabadság mozi nagytermében működő bingószalont, holott a patinás épülettömb a budapesti Uránia filmszínház épületéhez hasonló. Szerinte ez is lehet inspiráló egy filmhez. Mint mondta: „Nem mindig a szépet és a jót kell bemutatni, hanem az ellentéteket is, hogy tudja az ember, honnan kell továbblépni”. Hasonlóképpen az Astoria, az egykori Emke kávézó kettősségét is említette, ahol az épület falán Ady Endrének és a holnaposoknak emléket állító tábla díszeleg, belépve pedig teljesen szocialista, kommunista hangulat fogadja az embert. „Aki először jár itt, jobban észreveszi ezeket, mint azok, akik ebben élnek és esetleg már megszokták”, fejtegette. A nemzetközi tábor résztvevőinek feltűnhetnek olyan dolgok is, melyek az itt hosszabb ideig tartózkodóknak már nem szúrja a szemét, ami esetenként jó téma is lehet. „Ezért is jó, hogy itt a tábor”, véleményezte Patrovits.
Egy héten át, hétfőtől szombatig zajlott a BuSho (Budapest Short) fesztivál Nagyváradon szervezett animációs műhelye a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A foglalkozáson a Pozsonyban megrendezendő AZYL rövidfilmfesztiválra készültek a filmek.
A tavalyi hasonló rendezvényen született alkotások közül kettő be is jutott a tíz alkotás közé, amelyeket Magyarországról küldtek Pozsonyba, egyikük pedig mind a budapesti zsűri első díját, mind az AZYL megosztott fődíját megnyerte – mesélte lapunknak Balázs Zoltán szervező, a PKE képzőművészeti tanszékének oktatója. A Comunism2010.ro című díjnyertes filmet Dankó Zsolt, illetve Sántha Dénes, a PKE képzőművész-hallgatója készítette.
Mint megtudtuk, a tavalyi első alkalommal még főleg az egyetem diákjai vettek részt a rangos oktató, Patrovits Tamás által tartott workshopon, idén már budapesti és kolozsvári egyetemisták is eljöttek, és sikerült visszacsábítani két végzettet is – mesélte Balázs Zoltán.
Patrovits Tamás egyébként Magyarország egyik legelismertebb animációsfilm-rendezője, a Manifeszt Egyesület alapítója és elnöke, az ASIFA Hungary elnöke. Idén tizenhatan kóstolhattak bele komolyabban az animációkészítésbe az ő irányítása alatt. A műhelyben kilenc film született, jelenleg épp az utómunkát végzik alkotóik. Ha készen lesznek, előbb a budapesti zsűri elé kerülnek – ebben tavalyhoz hasonlóan idén is részt vesznek Bollók Csaba és M. Tóth Géza rendezők.
A magyarországi ítészek az összes beérkezett alkotás közül tízet választanak ki, amelyeket továbbítanak a pozsonyi fesztiválra, de egyben már díjazzák is a magyar mezőny legjobbjait. A budapesti döntő fődíja 1000 amerikai dollár, majd a nemzetközi döntőbe került rövidfilmekből kerül ki a végső győztes, amelynek ezúttal is 3000 euró a jutalma.
A műhelyfoglalkozásnak tavaly és idén is nagy sikere volt, kiváltképp, hogy a magyarországi és a pozsonyi fődíjat Váradon készült film vitte haza, ezért Balázs Zoltán úgy tervezi jövőre is megszervezik a workshopot. A pozsonyi AZYL filmfesztivál idei témája: Európaiak vagyunk!?, benevezni pedig úgynevezett életreklámokkal, egyperces élő szereplős vagy animációs filmmel lehet.
A tavalyi átütő magyar siker után, melynek során a nemzetközi döntőben az első és a harmadik helyen is magyar alkotás szerepelt, a pozsonyi AZYL rövidfilmfesztivál újra meghirdeti életREklám felhívását. A magyarországi lebonyolítást immár harmadszor a BUSHO (Budapest Short Film Festival) fesztivált is szervező Gombolyag Alapítvány vállalta. A felhívás célja, hogy az alkotók olyan 1 perces filmeket készítsenek, melyek a "reklama na život" szabad fordításban „életREklám” szlogenhez köthetőek. Az idei téma: Európaiak vagyunk!?
A tavalyi évtől már online is nevezhető alkotásokat ezúttal már az összes Visegrádi országban külön-külön zsűri fogja értékelni és díjazni!!! A magyar zsűriben többek között újra részt vesz Bollók Csaba és M. Tóth Géza, akik a prágai döntőre továbbítják az általuk kiválasztott 10 legjobb alkotást, a budapesti döntő fődíja 1000,- USD! A nemzetközi döntőbe került rövidfilmekből kerül majd ki a végső győztes, akinek ezúttal is 3000,- EUR a jutalma! Szintén folytatódik az a sikeres kezdeményezés, hogy nemcsak egyénileg készíthettek filmet, hanem a fesztivál szervezésében megszülető „életREklám workshopok” keretein belül. Az egyik budapesten, Xantus János vezetésével az SZFE-n lesz, másik pedig a nagyváradi Partiumon, Patrovits Tamás irányítása alatt, február közepén!
Az esemény főtámogatója minden résztvevő országban az Open Society Institute, támogatója az International Visegrad Fund, magyar partnerei pedig ezúttal is a Duna TV, a Film.hu, az ASIFA Hungary, a Metrion Group, a Kodak valamint a Balassi Intézet, akik támogatásukkal lehetővé teszik, hogy hangot adjatok véleményeteknek.
Továbbra is törekszünk arra, hogy alkotásaitok minél több fórumon hozzáférhetőek legyenek majd és a végső döntést követően népszerű internetes portálokon jelenjenek meg, ahol a nagyközönség ismét értékelheti a beérkezett filmeket. A 30 legjobb helyezést elért filmet elküldjük „az egyperces filmek világszervezetének” a ONE MINUTE – ONE WORLD fesztiváljain való részvételre, valamint szerepeltetjük őket magyar, szlovák és cseh zenei- és filmfesztiválokon. A kiválasztott filmek szlovák, magyar és cseh televíziókban, blokkokban jelennek meg/reklámként használjuk fel őket, valamint felkerülnek a 2011-es Európaiak vagyunk?! c. dvd-re.
Versenyfeltételek:
a versenyfilm hossza min/max 1 perc lehet,
kérjük, hogy figyelmesen olvasd el és pontosan töltsd ki a jelentkezési lapot, melyet a filmmel együtt küld el legkésőbb 2011. március 3-ig a következő címre:
BUSHO FILM FESTIVAL, GOMBOLYAG ALAPÍTVÁNY, 1141-BUDAPEST, SZUGLÓ U. 83.
A lengyel animáció kerül a Metrion Animációs Filmfesztivál középpontjába pénteken. Délelőtt
11-től délután 5 óráig a varsói Audiovizuális Intézet gyerekeknek készült animációit vetítik a
fesztiválon, majd 5-től a lodzi Se-ma-for Stúdió (itt készült a népszerű Lolka és Bolka rajzfilmsorozat)
válogatása következik. 18 órától a varsói Platige Image Studió filmjei következnek, majd Tomek
Baginski animációs rendező filmjeit vetítik (19 órától). Baginski leginkább az Oscar-díjra jelölt
Katedrális (Katedra) című filmje révén ismert, de a többi filmjeivel is sikeres: megnyert szinte már
minden lehetséges animációs díjat és számos fesztivált. 20 órától a Nemzetközi Animációsfilm
Szövetség (ASIFA) lengyel szervezetének a 2010-es év lengyel művészi animációs terméséből
összeállított válogatásblokkját nézhetik meg az érdeklődők. A vetítések után Lakatos Róbert rendező
beszél a lengyel animációról, amelyet mélyrehatóan megismerhetett, hiszen a Lengyel Színház- és
Filmművészeti Főiskola operatőr szakán diplomázott 2000-ben. 21 órakor kezdődik A napnak is van
foltja címmel a Madaras zenekar előadóestje, majd a nap végén a lengyel konyha remekeiből kapnak
ízelítőt a MAFF-ra ellátogatók: megtudhatjuk, mi is az a pierogi vagy a bigos.
A lengyel animáció kerül a Metrion Animációs Filmfesztivál középpontjába pénteken. Délelőtt11-től délután 5 óráig a varsói Audiovizuális Intézet gyerekeknek készült animációit vetítik afesztiválon, majd 5-től a lodzi Se-ma-for Stúdió (itt készült a népszerű Lolka és Bolka rajzfilmsorozat)válogatása következik. 18 órától a varsói Platige Image Studió filmjei következnek, majd TomekBaginski animációs rendező filmjeit vetítik (19 órától). Baginski leginkább az Oscar-díjra jelöltKatedrális (Katedra) című filmje révén ismert, de a többi filmjeivel is sikeres: megnyert szinte márminden lehetséges animációs díjat és számos fesztivált. 20 órától a Nemzetközi AnimációsfilmSzövetség (ASIFA) lengyel szervezetének a 2010-es év lengyel művészi animációs termésébőlösszeállított válogatásblokkját nézhetik meg az érdeklődők. A vetítések után Lakatos Róbert rendezőbeszél a lengyel animációról, amelyet mélyrehatóan megismerhetett, hiszen a Lengyel Színház- ésFilmművészeti Főiskola operatőr szakán diplomázott 2000-ben. 21 órakor kezdődik A napnak is vanfoltja címmel a Madaras zenekar előadóestje, majd a nap végén a lengyel konyha remekeiből kapnakízelítőt a MAFF-ra ellátogatók: megtudhatjuk, mi is az a pierogi vagy a bigos.
Metrion Animációs Filfesztivál (MAFF) 2010 program
Nagyvárad, 2010. október 27-31.
Szabadság mozi
Október 27. - szerda
17.30 Plakát-kiállítás – a Bábel Tornya nemzetközi plakátverseny legjobb alkotásai. Helyszín: Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár (Armatei Române u. 1/A )
19.00 Megnyitó. A nagyváradi Sotto Voce kórus koncertje és VJ Jump (Zsombor Kelemen)
20.00 Libanoni keringő (Waltz with Bashir) - színes, feliratos izraeli-német-francia animációs film, 90 perc, 2008, rendező: Ari Folman
Október 28., csütörtök
Az animáció világnapja
10.00 Az alma és a kukac (AEblet & Ormen / The Apple & The Worm) színes dán animációs film, 75 perc, 2009, rendező: Anders Morgenthaler
11.30 A Mese TV és a MOME versfilmjei, a MOME diákjainak animációi
13.00 ASIFA Portugal, válogatás portugál animációkból, 2010
14.30 ASIFA Hungary, válogatás magyar animációkból, 2010
16.00 Amazing Spotlight 2009, festival winners
17.30 Australian Animation Graduation Films 2009
19.00 50 éves az ASIFA - 50 év animációs rövidfilmjei
20.30 ASIFA Franciaország / AFCA: Programme Animation Short Cuts
22.00 Kells titka (The Secret of Kells) - színes ír animációs film, 75 perc, 2009, rendező: Tomm Moore, Nora Twomey
Október 29., péntek
Lengyel animációk
11.00-17.00 Polish Children`s Animation – a varsói Audióvizuális Intézet gyerekeknek készült animációi 1947-től napjainkig
17.00 A łódźi Se-ma-for Stúdió (a Lolka és Bolka gyártója) válogatása
18.00 A varsói Platige Image Studió filmjei
19.00 Az Oscar-díjra jelölt Tomek Baginski animációs rendező filmjei
20.00 ASIFA Poland, lengyel művészi animáció 2010
21.00 A napnak is van foltja – a Madaras zenekar koncertje. A zenekar agjai: Győri Virág - hegedű, ének; Győri Balázs - ének; Fekete Krisztián - cimbalom; Bíró Zoltán- brácsa; Figeczki Tamás - nagybőgő
A nap végén ismerkedés a lengyel gasztronómia remekeivel (pierogi, bigos)
Október 30., szombat
Bábel Tornya
13.00 Patrovits Tamás, a Manifeszt – Asifa Hungary elnökének beszámolója
14.00 MOME – a Moholy Nagy Művészeti Egyetem Animáció Szakának bemutatója. Előadó: Sarkadi Ildikó, a MOME hallgatója
16.00 Erdélyi animációk – Sapientia, PKE, Argo Audiovizuális Egyesület, Metrion Egyesület. Meghívott: Lakatos Róbert, kolozsvári producer, filmrendező
17.30Szlovák animációs panoráma. Meghívott: Ivana Laucikova producer
17.00 Dragan Cukanovic animátor a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál alkotóműhelyéről tart beszámolót
18.00Daniel Teodoran Rareș előadása a kortárs román animációról
19.00 A bukaresti Animafilm Stúdióról tart előadást Radu Vasile Igazság animációs filmrendező
20.00Bábel Tornya versenyfilmek, díjkiosztó
21.00Diákfilmek, Bauhaus-University, Weimar, Németország
22. 00BuSho Film Festival - Best of animation, Magyarország
Párhuzamosan VJ Jump – DJ buli a Gekkóban (Tudor Vladimirescu 40.)
Október 31., vasárnap
Teatru de păpuşi
10:00 – 13:00Bábkészítő workshop a kolozsvári Felhőgyár Csoport irányításával
14:00 Gyurma-animációk a Youtube-ról - Pingu, Mr. Purple and Mr. Brown
Az október 27. és 31. között sorra kerülı animációs fesztivál szervezıi, a Metrion Egyesület és a
Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE) animációs- és plakátpályázatot hirdetnek a Bábel
tornya témára. Inspirációként fel lehet használni Demeter Szilárd Bábel tornya címő szövegét, amely
elérhetı a metriongroup.ro és a pihe.ro oldalakon. Diákok és fiatal animációsok, grafikusok
jelentkezését várják a pályázatra, egyénileg vagy csoportosan (animációk esetében) készült munkákkal
is lehet pályázni, akár többel is. A beérkezett alkotásokat a MAFF-on mutatják be. Az animációpályázat
fıdíja 3000 lej, a plakátpályázaté pedig 1500 lej. A pályamőveket október 25-éig (az
animációk esetében), illetve október 22-éig (a plakátok esetén) lehet elküldeni a benevezési lappal
együtt, amely az említett honlapokról tölthetı le. Az animációk hossza legtöbb három perc lehet, és
azokat DVD-n, vagy valamelyik online fájlküldı szolgáltatással lehet eljuttatni a következı címekre:
PIHE, 410203 Oradea/Nagyvárad, str. T. Vladimirescu 40., ap. 1., Romania, illetve:
2010maff@gmail.com. Idén, a szervezık reményei szerint, nemzetközi mezıny lesz az animációk
versenyében, hiszen a pályázati felhívást több nyelven és több nemzetközi fórumon is közzé teszik,
tehát Európa és a világ minden tájáról várnak alkotásokat.
A Metrion Animációs Filmfesztivál támogatója a Bihar Megyei Ifjúsági Igazgatóság az Oktatási,
Ifjúsági és Sportminisztérium által, illetve a Szülıföld Alap.
Animáció- és plakátpályázatot hirdetnek a szervezők.
Az október 27. és 31. között sorra kerülő animációs fesztivál szervezıi, a Metrion Egyesület és a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE) animációs- és plakátpályázatot hirdetnek a Bábeltornya témára. Inspirációként fel lehet használni Demeter Szilárd Bábel tornya című szövegét, amelyelérhetı a metriongroup.ro és a pihe.ro oldalakon. Diákok és fiatal animációsok, grafikusok jelentkezését várják a pályázatra, egyénileg vagy csoportosan (animációk esetében) készült munkákkalis lehet pályázni, akár többel is. A beérkezett alkotásokat a MAFF-on mutatják be. Az animációpályázatfıdíja 3000 lej, a plakátpályázaté pedig 1500 lej. A pályaműveket október 25-éig (az animációk esetében), illetve október 22-éig (a plakátok esetén) lehet elküldeni a benevezési lappalegyütt, amely az említett honlapokról tölthető le. Az animációk hossza legtöbb három perc lehet, és azokat DVD-n, vagy valamelyik online fájlküldı szolgáltatással lehet eljuttatni a következı címekre: PIHE, 410203 Oradea/Nagyvárad, str. T. Vladimirescu 40., ap. 1., Romania, illetve:2010maff@gmail.com. Idén, a szervezők reményei szerint, nemzetközi mezőny lesz az animációkversenyében, hiszen a pályázati felhívást több nyelven és több nemzetközi fórumon is közzé teszik,tehát Európa és a világ minden tájáról várnak alkotásokat. A Metrion Animációs Filmfesztivál támogatója a Bihar Megyei Ifjúsági Igazgatóság az Oktatási,Ifjúsági és Sportminisztérium által, illetve a Szülőföld Alap.
_no.jpg)
